Gazdaság

 

Szombathely a vasút révén a „Gründerzeit“ idején, a nagy alapítások korában kapcsolódott be az Osztrák - Magyar Monarchia gazdasági vérkeringésébe, e tényező a politikai konszolidációval a háttérben igen kedvező hatással volt a város iparának, kereskedelmének fellendülésére és a már vázolt urbanizációs fejlődésre. Az osztrák - magyar határhoz közel fekvő Szombathely gazdasági fejlődéséhez hozzájárult az Ausztriával kötött vámszövetség is. Ebből adódóan a városból a mezőgazdasági és ipari termékeket könnyebben, egyszerűbben, olcsóbban lehetett elszállítani a belső vámhatár eltörlése után a közeli osztrák tartományokba. A város iparának bemutatáskor a szombathelyi gyárak széles skáláját sorakoztathatjuk fel: bőr-, bútor-, cement-, cukor-, gép-, gyufa-, téglagyár stb. Közülük a legjelentősebbek: Magyar Motor- és Gépgyár (benzin- és gázmotorokat, mezőgazdasági gépeket, malomberendezéseket gyártott), Pohl E. és Fiai Gépgyára (malomberendezéseket, turbinákat, benzin- és Diesel-motorokat állított elő), valamint a Szombathelyi Magyar Pamutipar. Jelentős ipari üzem volt még az 1871-ben alapított Magyar Királyi Államvasutak Szombathelyi Műhelye, ahol 1910-ben 500 fő 2460 mozdony, 500 személykocsi, 4000 tehervagon javításáról, különböző vasúti eszközök gyártásáról gondoskodott és a szombathelyi üzletvezetőség fenntartási munkálataiban segédkezett. A Szombathelyen előállított ipari termékek közül sokat szállítottak a határainkon túlra a monarchián belül és azon túl is, főleg Németországba, Oroszországba, Romániába, Bulgáriába és Szerbiába. A kisipar területén is történtek változások, mert a polgárság igényessége és tehetőssége következtében a városban addig ismeretlen foglalkozásúak is megjelentek, például divatárus, esernyőkészítő, fogtechnikus, hangszerkészítő, házisürgöny-, villámhárító- és telefonberendező, látszerész, ruhatisztító stb. A pénz- és hitelügyletek intézésére Szombathelyen 1908-ban jelentős összvagyonnal 5 takarékpénztár és az Osztrák - Magyar Bank helyi fiókja szolgált. A vizsgált városok közül Vas megye székhelyén állt a legtöbb pénzintézet a polgárok rendelkezésére.

 

 

7. táblázat

A pénzintézetek adatai 1908-ban

 

Város

Bankok
száma

Takarékpénztárak
száma

Összesen

Összes vagyon
(korona)

Pozsony

3

2

5

73 263 680

Pécs

-

2

2

28 573 121

Sopron

-

1

1

13 013 156

Székesfehérvár

2

2

4

34 191650

Győr

-

3

3

33 127 350

Szombathely

1

5

6

28 278 893

Nagykanizsa

1

4

5

25 218 355

 

A szombathelyi pénzintézetek alaptőkéje az 1910-es években több mint duplájára nőtt, s körülbelül 1 millió koronával meghaladta a pécsi és a győri összes alaptőkét.

 

Társadalom

 

 

A dualizmus kori Szombathely lakosságának nemzetiségi összetételét tekintve döntően magyar többségű város volt. A nemzetiségek számaránya a 10%-ot nem érte el (1. ábra). A nemzetiségek közül a német ajkúak száma volt aránylag magas 7%, a többié (horvát, szlovák, vend, oláh, cseh, morva) csekély, együtt is a város lakosságának csak 2%-át alkották.

  

 

 

kor-1Szombathely lakosságának nemzetiségi összetétele 1900-ban

A dualizmus korában gyorsan fejlődő Szombathelyen az agrárnépesség aránya fokozatosan csökkent. Ha megvizsgáljuk a lakosság foglalkozási össszetételét (2. ábra) láthatjuk, hogy a városban 1900-ban az agrárjelleg már alig érvényesült (4,8%), magas volt viszont az iparban foglalkoztatottak aránya (35%), a kereskedelem terén dolgozókkal (8,9%) együtt majdnem a lakosság felét tették ki.

 

1. ábra

 

 

2.ábra 

kor-2

Szombathely lakosságának foglalkozási összetétele 1900-ban

A település pénzügyi, közlekedési és közigazgatási központi szerepéből adódóan magas volt a közszolgálati tisztviselők, hivatalnokok száma. A véderő más városokhoz is viszonyított magas aránya abból adódott, hogy a település a 11. sz. cs. és kir. huszárezrednek és a 83. sz. cs. és kir. gyalogezrednek állomáshelye volt. A polgári életformához tartozó házicselédek száma szintén viszonylag magas volt, ez a polgárság egy részének anyagi jólétét mutatja. Mindezen adatok arra engednek következtetni, hogy Szombathelyen a dualizmus korában széles és erős urbánus mag alakult ki. Ha Szombathely foglalkozási összetételét a vizsgált városokéhoz hasonlítjuk, megállapíthatjuk, hogy Vas megye székhelyén volt a legalacsonyabb az agrárréteg aránya, sőt az egész Dunántúlon. Az iparban foglalkoztatottak aránya csak Pozsonyban és Győrben volt magasabb. Szombathely az 1890-es évek közepén már az ország 9 vasútigazgatóságának egyike volt, emellett fontos vasúti csomópont, e tények magyarázhatják, hogy e városban volt a legmagasabb a közlekedés terén foglalkoztatottak aránya. Vas vármegye székhelye e korban társadalmi összetétel szempontjából a törvényhatósági városokhoz viszonyítva nem mutatott kedvezőtlenebb képet.


 


Szombathely lakosságának foglalkozási összetétele 1900-ban

8. táblázat
A lakosság foglalkozási összetétele 1900-ban

 

Város

Pozsony

Pécs

Sopron

Székes-
fehérvár

Győr

Szombat- hely

Nagy- kanizsa

őstermelés (%)

5,2

7,6

15,3

25,3

6,3

4,8

23,3

bányászat 
(%)

---

8,7

5,3

---

---

---

---

ipar
(%)

37,5

30,8

23,6

28,9

37,2

35,0

24,7

kereskedelem
(%)

10,2

7,8

8,6

7,0

9,7

8,9

9,3

közlekedés
(%)

7,7

5,6

6,3

8,0

8,9

12,1

11,9

közszolgálat
(%)

8,9

8,6

10,7

7,1

8,7

8,9

5,9

véderő
(%)

7,8

4,7

9,5

6,4

4,7

6,3

3,6

napszámos
(%)

4,3

11,3

4,4

3,9

7,5

8,9

7,3

házi cseléd
(%)

6,9

4,6

6,1

4,7

7,4

6,3

4,7

egyéb
(%)

11,5

10,3

10,2

8,7

9,6

8,8

9,3